Globális öngyilkosság

Írta: Johnatan Safran Foer

Van-e ma égetőbben aktuális téma a klímaválságnál?

Annak nyomasztó tudata, hogy Földünk az emberi tevékenység következtében fokozatosan melegszik, egyre inkább a mindennapjaink részévé válik. A tudományos élet szakértői napról napra vészhelyzetet hirdetnek, évente dőlnek meg hőségrekordok, és egyre riasztóbbak a statisztikák. Hogyan lehetne érdekeltté tenni az emberiséget tulajdon túlélésében? Miképp tudnánk leküzdeni azt a tétlen közönyt, mely lehetetlenné teszi, hogy szembenézzünk a globális környezeti krízis jelentette veszélyekkel? És tehet-e egyáltalán bármit is az átlagember bolygónk megmentése érdekében?

A szerző ezen fajsúlyos kérdések megválaszolására vállalkozik. A Globális Öngyilkosság egyedülállóan bátor számvetés a klímaválságot övező félelmekkel és tehetetlen dühvel; alapos kutatáson nyugvó, gondolatébresztő értekezés az éghajlatváltozás okairól és lehetséges megoldásairól, élvezetes történelmi példákkal tűzdelt, egyszerre illúziómentes és reményteli felszólítás a kollektív cselekvésre, egyúttal magával ragadó személyes vallomás is, amelyben a szerző kíméletlen őszinteséggel tárja fel a könyvírását kísérő belső vívódásait.

Foer alaptétele szerint esélyünk sincs megfékezni a klímaváltozást anélkül, hogy étrendünkben radikálisan visszaszorítanánk az állati eredetű táplálékot, gátat szabva ezzel a nagyüzemi állattartásnak. Az eredetileg szépíró szerző konkrétan azt javasolja, hogy vacsora előtt senki ne egyen semmi állati eredetűt. (Interjúnkat a szerzővel lásd: „A legfontosabb ember a világon”, Magyar Narancs, 2020. június 25.)

Globális öngyilkosság nem népszerű ismeretterjesztő könyv, az állattenyésztés és a „bolygóválság” összefüggéseinek taglalásakor a legszikárabb tényekre szorítkozik (például: hogy bármely adott pillanatban 23 milliárd csirke él a Földön). Sokkal inkább laza esszékötetet kapunk, amelyben Foer azt járja körbe, milyen pszichológiai akadályok tornyosulnak a klímaváltozással szembeni egyéni és kollektív cselekvés előtt.

Bár nincs tudományos konszenzus arról, hogy az állattenyésztés milyen arányban felelős az emberiség kibocsátotta üvegházhatású gázok mennyiségéért (a becslések 14,5 százaléktól 51 százalékig terjednek), Foer meggyőzően érvel amellett, hogy muszáj változtatnunk. Kétlem, hogy az akár csak részleges veganizmus egyszerűbben megvalósítható, mint mondjuk, az autómentes élet, de az mindenesetre a könyv erénye, hogy rávilágít: bolygónk feléléséért néhány gonosz iparvállalat mellett modern világunk kényelmi pillérei is felelősek, így az életmódunk sem maradhat változatlan.

A könyvet a Helikon kiadó adta ki 2020-ban.

admin
Author: admin