Tudod, hogy kik voltak a “faölelgetők?”

“Manapság a “Tree hugger” – faölelgető- kifejezést lekezelően használják a környezetvédőkre. Ők azok az álmodozók, akiket a növények jobban érdekelnek, mint embertársaik. Ám az első feljegyzett faölelgetők – Boshnoi falvak lakóinak egy csoportja az indiai Rádzsasztánból – pontosan tudták, milyen fontosak a fák a természetben. 1930-ban számos jand fát jelöltek ki kivágásra Adzsit Szingh Marvar / ma Dzsódhpur / rádzsájának épülő új palotája miatt. Az ott élőknek szükségük volt a fák árnyékára, leveleire nedvére és kérgére. Érthető módon a fáknak kulturális jelentőségük is volt a közösségben. Amrita Devi az egyik falubeli azt mondta, hogy inkább a halált választaná semmint végignézze, ahogy kivágják a fákat. A favágók szaván fogták és egy fa helyett az ő fejét vágták le. A három lánya követte példáját, ugyanúgy végezték mint ő. Hamarosan más falubeliek is elkezdték szorosan átölelni a megmaradt fákat és testükkel álltak a fejszék útjába. Egyre többen követték őket és több mint 360 faölelő vesztette életét a fák védelme közben. Amikor a rádzsa tudomást szerzett a vérfürdőről kijelentette, hogy a falut soha többé nem kényszeríthetik arra, hogy fát szolgáltasson a királyságnak.”

Ilyen és ehhez hasonló, megrendítő és elgondolkodtató eseteket vonultat fel a ” Megmenthetjük-e a földet?” című kiadvány. A Nagytotál sorozatban megjelent könyv rendkívül innovatív, olvasmányos mindeközben provokatív és meggyőző. Mindenképpen elgondolkodtató és cselekvésre ösztönző.

Miért van szükség erre a határozott hangnemre? A könyv választ ad rá:

Az éghajlatváltozás világszerte pusztító hatású, óceánjaink műanyagtól fuldokolnak a Föld természetes ökoszisztémái megtizedelve és majd egymillió fajt veszélyeztet a kihalás.

Egy Greenpeace-aktivista grönladifókák tetemei fölött sír Kanadában, 1988 telén.

A XIX. század óta nagyjából 1 °C-os felmelegedést okoztunk már. Képesek leszünk teljesíteni a 2015-ös párizsi klímakonferencián megfogalmazott ambíciókat és megállítani a globális felmelegedést 1,5 °C-nál?

A könyvben többek között a műanyagról is olvashatunk:

Számos érdekes megoldási javaslat született a műanyaghulladék problémájára is. A 2019- es londoni maratonon, ehető növényi alapú izotóniás, itallal töltött tömlőket osztogattak az egyszer használatos műanyag palackok helyett. Ha gombából készül a csomagolás hamarabb elbomlik. 2016-ban japán kutatók máshonnan közelítették meg a kérdést: olyan szemétdombon élő baktériumokat találtak melyek műanyaggal táplálkoznak – úgy tűnik képessé váltak a polietilén-tereftalát (azaz PET, egyik leggyakoribb műanyag a világon) molekularis kötésének lebontására. Rohamtempóban igyekeztek kinyerni ezt az enzimet, mellyel hatékonyabban lehet a műanyagokat újrahasznosítani.

Képesek leszünk váltani teljesen megújuló energiaforrásokra? Le tudunk-e szokni az egyszer használatos műanyagokról és újra tudjuk e hasznosítani a többit? Képesek vagyunk-e új erdőket telepíteni melyek szénnyelőkként működhetnek?

Ez az éleslátó és nyugtalanító kötet technológiai, környezeti és politikai lépések garmadáját vizsgálja végig, amelyekkel megállíthatjuk az emberi károkozást és olyan bolygót építhetünk ahol minden faj képes boldogulni.

A kiadvány megvásárolható a nagyobb könyvesboltokban.

admin
Author: admin