Nincs B bolygó

Kézikönyv a sorsdöntő évekhez

A Pallas Athéné Könyvkiadó célja, hogy olvasói széles körű, alkalmazható ismeretekre tegyenek szert, többek között a fenntartható fejlődés terén. Nagyon jól beleillik ebbe a törekvésükbe a “Nincs B bolygó” című kiadványuk:

A világ élelmezése, klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, antibiotikum rezisztencia, mindent elárasztó műanyagok – az emberiség előtt álló problémák és akadályok sora szinte végtelennek tűnik. Melyek a legégetőbb problémáink és melyeket kezeljük legelőször? Vajon mindannyiunknak vegetáriánusoknak kell lennünk? Hogyan vegyük igénybe a repülőgépet egy alacsony szénkibocsátású gazdaságban? Hogyan kontrollálhatjuk a technológiát? És a számtalan kérdés közül talán a legfontosabb: – mit tehetünk mi személy szerint a globális kihívások közepette?

Mike Berners-Lee tanácsadó a Lancester University professzora jelen kötetében ehhez mutat utat számunkra. Lenyűgöző tényekkel és elemzésekkel teletűzdelve, közérthető és szórakoztató módon vázolja fel gyakorlatias cselekvési tervét. A kötet hiánypótlónak tekinthető, hiszen egyszerre vizsgálja a lehető legszélesebb perspektívában korunk szinte összes környezeti és gazdasági kihívását és kérdőjelezi meg azt ahogyan élünk és gondolkodunk. A kötet praktikus és inspiráló ötleteket mutat be arra vonatkozóan hogy képesek legyünk személyesen is hozzájárulni ahhoz, hogy az emberiség még sokáig virágozzon ezen a bolygón, amely – tévedés ne essék – az egyetlen lehetőségünk. Mindeközben egyszerre sokkolja, meglepi és meg is nevetteti az olvasót.

Olvassunk bele a könyv 2. fejezetébe:

“Mennyi műanyag van a világban? Becslések szerint ezidáig 9 milliárd tonna került előállításra. Ebből 5,4 milliárd tonna hulladéklerakókba került vagy szétszóródott a szárazföldön és a tengerekben. Ha ez mind frissentartó fólia lenne, akkor bőségesen be tudnánk vele csomagolni az egész bolygót.

A világon ma évente több mint 400 millió tonna műanyagot gyártanak. A valaha készült összes műanyagnak kevesebb mint egyharmada van jelenleg is használatban, kevesebb mint egytizede elégetése került, és mindössze csak a 7%-át hasznosították újra. Közel 60 % van jelen szemét formájában. Ha hulladéklerakóba kerül, akkor legalább lehet azzal érvelni hogy a szén visszatér a talajba, ahonnan jött és ahová mindig is tartozott. A klímaváltozás szempontjából ez lehet a legjobb végállomás. 4 és 16 millió tonna közé esik az a mennyiség, ami évente a tengerekben landol, ahonnan aztán a legtávolabbi partokra, az óceánok fenekére és a madarak gyomrába is eljut. Előfordul, hogy visszakerül a táplálékláncunkba, ahol jól kimutatható, például az Egyesült Királyságban fogott halak harmadában. Az egyik legnyomasztóbb aspektusa az ember által a természetben véghezvitt vak pusztításnak az az, mikor rádöbbenünk hogy ezek az apró darabok most már többé kevésbé örökké itt maradnak. Ezer év múlva is képes lesz egy mikroszkóp egy hófehér homokos strandon kimutatni azokat az apró színes ember gyártotta szemcséket, amelyeket egy pár évtized leforgása alatt meggondolatlanul juttatunk oda. Nincs az a méretű takarítás, amellyel elmozdítható lenne onnan. Ráadásul az óceánokban felhalmozódott mennyiség az elkövetkező évtizedben a háromszorosára, 50 millió tonnáról 150 millióra gyarapodhat.

Hogyan épül fel a könyv? Szinte az egész könyv kérdésekből áll. Éppen ezért sokféleképpen lehet olvasni. Véletlenszerűen felütve, témakörök után kutatva a tartalomjegyzékben vagy a tárgymutatóban vagy logikus sorrendben az elejétől a végéig haladva.

Bármilyen módot is választunk a könyv olvasására a cél, hogy olyan hasznos ismerethez jussunk általa, mely ösztönöz arra, hogy jól átgondolt döntéseket tudjunk hozni az életünkben és támogassuk ezekkel a klímaváltozás elleni közös küzdelmet.